1. Fejezet

 Hidrolus már a huszonegyedik életévében jár. Nemsokára befejezi az egyetemet. Éppen hazafelé sétált az egyetemtől, amikor megpillantja a szigetet, és a sziget mögött növekvő Holdat. Hirtelen hiányozni kezd neki a családja, és kimegy a tengerpartra. Ott megkeresi a legelhagyatottabb részt, és a vízbe veti magát. Ott sellővé alakul. Gyorsan Tarn felé úszik, és a holdmedencében megtalálja a húgát:

- Hidrolus, csatlakozol a rajhoz? - kérdezte Siréna.

- Nem, nem csatlakozom, csak hiányoztatok. Beszélhetnék anyával? - kérdezte.

- Persze! Anya! Itt van Hidrolus! - kiabálta.

 Pár perc múlva Hidrolus anyja, Androméda, a fia felé úszik. És boldogsága miatt könnyezni kezd. Majd megszólal:

- Kisfiam, drága kisfiam - kezdte remegő hangon - Csatlakozni szeretnél a rajhoz?

- Nem anyám, beszélhetnénk? - kérdezte Hidrolus.

- Igen, de menjünk ki! - válaszolta, majd mind ketten kiúsztak a medencéből - Most mondhatod!

- Az a helyzet, hogy nem szeretnék csatlakozni a rajhoz, de egyedül a szárazföldön sem vagyok biztonságban - kezdte mesélni -

Ismersz olyan sellőt, aki rajtam kívül a a szárazföldön él? És amit kérdeztem a Föld minden egyes sellőjére vonatkozik.

- Nos, most csak egy sellő van, aki már régóta a földön él - kezdte mesélni Androméda - A neve Anne Darkness, 923 éves, és egy Tenebum nevű helyen él. Csak azért lehet ennyi éves, mert amikor férjhez ment az angyalok trónörököséhez, akkor megkapta az angyalok általános öröklétét. De csak 19 évesnek néz ki. Egy palotában él, és két bejárata van. Van egy bejárat a tenger felől, és egy a szárazföldön. De szerintem te a tenger felőlit használd!

- Rendben anyám. Mikor mehetünk oda?

- Most azonnal mehetünk. Az útvonal a következő: Elúszunk egészen Fairfort városáig, és felhívjuk Anne-t, hogy küldjön egy autót, és körülbelül fél nap alatt ott lesznek.

- Rendben, akkor visszaúszok a szárazföldre, és összecsomagolok, majd visszajövök ide.

 E szavak után Hidrolus visszaúszott, összecsomagolt, és visszaúszott Tarnra a csomagjával együtt. Odaúszott az anyjához, és elkezdtek beszélgetni:

- Fiam, ennyi mindent akarsz magaddal vinni? - ámult Androméda.

- Igen, miért?
- Mert hosszú az út, és szerintem nem fogod tudni a kezedbe vinni sokáig.
- Akkor mit tegyek?
- Akkor legyen az, hogy a Aldley-tengerig te viszed a csomagot az erőddel, és onnantól én átveszem, és a Wynne szigetekre úszunk, és ott megpihenünk. Majd a következő nap a Wynne-ről a Esterhamig te viszed a csomagod, majd onnantól egészen Fairfortig én majd viszem magammal. Ha embert látunk merülni, akkor hagyjuk a bőröndödet lesüllyedni a tenger fenekére, és láthatatlanná válunk, de ha sokáig vannak lent, akkor majd rájuk uszítjuk a sellőkkel barátságos cápákat, mert mi sellők ránézésre megtudjuk állapítani, hogy melyik cápa barátságtalan, és melyik barátságos. - mesélte a tervét Androméda.
- Rendben anya, menjünk! - egyezett bele Hidrolus.
 Majd a terv szerint elindultak Fairfort felé. Ott felhívták Anne-t a mobiltelefon számán. És megszálltak egy közeli motelbe. 13 óra múlva meg is érkezett az autó Fairfortba. Hidrolus és az édesanyja felszállt rá, és Tenebumra utaztak. Ott egy magas, fekete hajú, sötét barna szemű lány fogadta őket:
- Én Anne Darkness vagyok. Már egy csomó éve itt élek a családommal. Gyertek beljebb! - mondta ravasz mosollyal.
 Bementek, és egy nagy teremben találták magukat, ahol egy csomó embert láttak maguk előtt. Az emberek két tömbbe tömörültek, és közöttük egy magas, feketés hajú, kék szemű férfi állt. Kék szeme ugyanolyan volt, mint Hidrolus tengerkék szeme. A szemük olyan kék volt, mint a Karib-tenger. Hidrolus a szeme kékséget, a nagyapjától örökölte. Poszeidóntól. Amint az emberek meglátták Anne-t, és Hidrolus-ékat, rögtön meghajoltak. Anne, pedig csak biccentett, és megszólalt:
- A tiszteletetekre idehívtam a palotám összes alkalmazottját, és lakóját. Meg a férjemet is - mutatott először a bal tömbre, majd a jobb tömbre, és végül a magas férfira.
- A nevem Chistopher White, Anne férje. Angyal vagyok - kezdte a bemutatkozást a feketés hajú férfi - Az angyalok királya. - fejezte be, miközben kezet nyújtott Hidrolusnak, majd megcsókolta Androméda kézfejét.
- Az én nevem Hidrolus, és Poszeidón unokája vagyok. Isten negyedvér, és sellő és szirén keverék - mutatkozott be.
- Örülök, hogy megismerhettelek - biccentett Christopher.
- Az én nevem Androméda, és én egy görögországi sellő vagyok. De már 7 éve Tarn szigetén élek - folytatta a bemutatkozási láncot Androméda is, mire Christopher szintén biccentett.
- Én nem tudnék ilyen könnyen bemutatkozni, mint ti, mert az évek során sok minden voltam. A képességeim csak jöttek és mentek. De legegyszerűbben így jellemezném magam: Isteni származású sellő-angyal keverék, időszakos pluszképességekkel - mondta sóhajtva Anne.
- Anne, ez nem baj - mosolygott Hidrolus.
- Rendben. Mivel már hosszú utat tettetek meg, ezért hagylak titeket pihenni. Ne feledjétek, hogy 12:30-kor lesz az ebéd. Addig pedig azt csináltok, amit akartok. - mondta Anne.
- Anne! Én pihenni itt pihenek, de még ebéd előtt vissza szeretnék menni Fairfortba. Onnantól pedig vissza Tarnra - szólt közbe Androméda.
- Te nem maradsz itt? - vonta fel a szemöldökét Christopher.
- Nem, nem maradok itt, csak idekísértem a fiam. Nekem a rajban a helyem. - jelentette ki Androméda.
- Ebben az esetben hadd kísérjelek el téged. Legalább Fairfort városáig - ajánlotta fel Anne.
- Nem foglak zavarni? - kérdezte Androméda.
- Nem ez nálam természetes. De most menjetek fel pihenni, mert biztos fáradtak vagytok - mondta Anne, ellentmondást nem tűrő hangon.
 Szóval ez után a vendégek felmentek a szobájukba. A szobájába érve Hidrolus rögtön ledőlt az ágyra, és el is aludt. Androméda is ugyanezt tette, de mielőtt ledőlt volna az ágyára, megivott legalább fél liter vizet. Mivel ő egész életét a vízben töltötte, ezért egészen addig víz vette körül. Lábakon járni se szokott hozzá igazán, de a Wynne szigeteken egy elhagyatott tengerparton a Holdgyűrűjével átalakult, és ott gyakorolta a járást. A Holdgyűrű egy olyan gyűrű, aminek a köve magába zárja a Holdfényt, ami a sellők számára fontos. (...)
 Pontosan 12-kor Anne bekopogtatott Androméda szobájába. Majd pár perc múlva lementek az alagsorba. Az alagsorban voltak könyvespolcok. Anne elkezdett kivenni egy Sellők titkai c. könyvet, és a könyvespolc elhúzódott, és bementek egy barlangszerű helyre. Ott volt egy medence, és kétoldalt két szoba. A medencében a Fairley folyó vize folyt. Mind a ketten a medencébe vetették magukat, és a Aldley-tenger felé vették az irányt.